Rosszul sikerült iskolai kísérlet: egy egész generáció helyesírását tette tönkre
Hogyan fordulhat elő, hogy egy hivatalos iskolai módszer éveken át rontja a gyerekek tanulását anélkül, hogy bárki felelősséget vállalna érte?
Az 1960-as években Nagy-Britanniában egy radikális oktatási kísérlet indult el, amely ígérete szerint forradalmasította volna az olvasástanítást. A cél az volt, hogy a gyerekek gyorsabban, könnyebben tanuljanak meg olvasni. Az eredmény azonban katasztrofális lett: több ezer diák nőtt fel úgy, hogy soha nem sajátította el tökéletesen a helyesírást.
Egy generáció, amely akaratlanul vált kísérleti alannyá
Az ITA (Initial Teaching Alphabet) módszert azzal a szándékkal vezették be, hogy áthidalja az angol nyelv kiejtési és írási szabályainak bonyolultságát. A 60-as és 70-es évek között bizonyos brit iskolákban tanuló gyerekek egész évfolyamai kerültek bele ebbe a kísérletbe – többnyire úgy, hogy sem a szülők, sem a diákok nem értették, valójában miről is van szó.
A módszer az angol ábécét 44 fonetikus hangra építette, kiegészítve megváltoztatott betűkkel és különleges jelekkel. A gyerekek így kezdetben könnyebben olvastak – legalábbis papíron. A terv szerint 7–8 éves korukra zökkenőmentesen áttértek volna a hagyományos írásmódra.
Miért volt szükség egyáltalán reformra?
Aki tanult már angolul, pontosan ismeri a frusztrációt: a szavakat gyakran nem úgy ejtik, ahogy írják. A nagyjából 44 fonéma – vagyis a beszéd különböző hangjai – sokféleképpen jelenhet meg írásban, ráadásul rengeteg kivétel és ellentmondás van. Elég csak a through, though és thought szavakra gondolni.
Sir James Pitman parlamenti képviselő – aki valójában nem volt oktatási szakember – úgy gondolta, hogy a fonetikus ábécével egyszerűbbé tehető a tanulás. Papíron logikusnak tűnt: a gyerekek először a könnyített, fonetikus rendszert tanulják, majd később áttérnek a hagyományos írásra.
A kudarc oka
A valóságban azonban a két rendszer közötti váltás sok gyereket teljesen összezavart. Sokan még felnőttként is küzdöttek a helyesírással és a betűzéssel. A programot közel egy évtized után csendben kivezették, dokumentáció és hivatalos értékelés nélkül. A történet ma is intő példa arra, milyen veszélyes lehet, ha egy összetett problémára túl egyszerű, átgondolatlan megoldást próbálnak ráerőltetni.
Tanulság
Az oktatási kísérletek komoly felelősséggel járnak, különösen akkor, ha gyerekek ezreit érintik. A gyors eredmény ígérete csábító, de ha nincs mögötte alapos kutatás és hosszú távú vizsgálat, az árát a következő generáció fizeti meg – akár egész életén át.
Mire figyeljen az olvasó a cikk alapján?
- Ne higgyünk vakon „csodamódszerekben”, főleg ha gyerekek tanításáról van szó.
- Az oktatási reformoknál kulcsfontosságú a hosszú távú hatás vizsgálata.
- A nyelvtanulási nehézségek mögött gyakran rendszerszintű problémák állnak, nem feltétlenül a diákok képességei.
HÁLA! Van még több?
Szeretnél értesülni a következő hála bejegyzésemről?
Örömmel elküldjöm neked, csak add meg keresztneved és email címed!